A közvetett adó (indirect taxes, indirekte Steuern)

A közvetett adók elnevezésüket annak köszönhetik, hogy az adóalanynak és az adóteher viselőjének (akit az adó összege gazdasági értelemben terhel) személye szétválik.
A közvetett adók csoportjába tartoznak főként az áfa és a jövedéki adók. Közös vonásuk, hogy a vállalkozások beépítik az általuk eladott áruk, nyújtott szolgáltatások árába az adóteher összegét, jóllehet a jövedéki adó összege, mint olyan, többnyire beépül az áfa alapba a termék előállításával ill. importjával kezdődően. Azáltal, hogy a jövedéki adó beépül a termék árába, azt végső soron a fogyasztó fogja megfizetni, akkor is, ha az adót ténylegesen a vállalkozó vallja be és utalja át a Kincstár számlájára.

A jövedéki adók (excise duties, Verbrauchsteuern) magyarországi szabályozását a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (jöt) valamint az abban található felhatalmazások alapján kibocsátott rendeletekben találjuk. A jövedéki adók általános európai jogi forrása a Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. Meg kell említeni, hogy egyes nézetek szerint az irányelv nem csak a jövedéki adókra, hanem valamennyi a fogyasztókat terhelő közvetett adóra, így az áfa-ra is vonatkozik. Az irányelv magyar fordítása helyett érdemesebb a német változatot tanulmányozni: „Richtlinie 2008/118/EG Des Rates vom 16. Dezember 2008 über das allgemeine Verbrauchsteuersystem und zur Aufhebung der Richtlinie 92/12/EWG“.
Ausztriában az egyes jövedéki adókra külön jogszabályok vonatkoznak: pl. Mineralölsteuergesetz 1995, Alkoholsteuergesetz, Biersteuergesetz. Németországban szintén ez az önálló törvényekre darabolt szabályozási megoldás jellemző: Energiesteuergesetz, Tabaksteuergesetz, Kaffeesteuergesetz stb. Említést érdemel, hogy míg Németországban a kávé jövedéki terméknek számít, Magyarországon nem minősül annak.

Az áfa (hozzáadott-értékadó, Umsatzsteuer, value-added-tax) esetében - mindaddig, amíg vállalkozások adnak-vesz egymás között - az adóteher az adólevonási jog gyakorlásával a vállalkozásoknál nem jelentkezik. Csupán az értékesítési lánc végén, ahol egy olyan szereplő áll, aki az árut vagy szolgáltatást nem a vállalkozása céljára veszi igénybe (többnyire fogyasztó magánszemély) és nem tudja az áfa-t levonni sem visszaigényelni, realizálódik az adóteher.
Az áfa-jog forrásai a A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (Héa-irányelv, avagy Mehrwertsteuersystemrichtlinie vagy VAT Directive a végrehajtására szolgáló EU-Bizottsági rendeletével együtt), továbbá a tagállami áfa-törvények: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, a német Umsatzsteuergesetz (UStG) vagy az osztrák Umsatzsteuergesetz 1994 az EU-jogilag releváns áfa-ügyleteket tartalmazó mellékletével együtt, az ún. „Anhang (Binnenmarkt)“. A végrehajtási rendeleteken kívül (pl. a német Umsatzsteuer-durchführungsverordnung, UStDV) jelentős szerepe van a külföldi áfa-visszaigénylést biztosító adó 2008/9/EK irányelv („8. számú irányelv“) az EU-belföldi illetékességű vállalkozások és a 86/560/EGK irányelv („13. számú irányelv“ az EU-külföldi vállalkozások részére történő áfa-visszatérítésről.

Amennyiben Önnek megoldatlan adóügye van, kollégáink várják szíves jelentkezését!

Adóoptimalizálás kisokos

Mi az adó? >

Közvetett adók >

Vám >

Adótanácsadás >

Személyi jövedelemadó >

Társasági adó >

Vagyont és vagyontárgyakat terhelő adók, Kamatadó, Ingatlanadó >

Tranzakciós adók, pl. ajándékozási, örökösödési (vagyonszerzési) és ingatlan- és ingó vagyon átruházási (vagyonátruházási) illetékek