Személyi jövedelemadó (personal income tax, Einkommensteuer)

A magánszemélyek számára is leginkább ismeretes adófajta a személyi jövedelemadó (szja). A hatályos szja szabályozás Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben található (Szja tv.).
A törvény hatálya magánszemélyek Magyarországon elért jövedelmére terjed ki, szabályait az Art. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell alkalmazni.

A törvény átfogja a természetes személy mint magánszemély önálló (pl. ingatlan bérbeadása, egyéni vállalkozó tevékenysége) és nem önálló tevékenységből származó jövedelmeit (pl. munkavállalónak járó munkabér jövedelemadója). További megosztást alkalmaz a törvény az adóköteles bevételek között aszerint, hogy mely bevételek tartoznak az összevont adóalapba, és melyek a külön adózó jövedelmek (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadózás, tételes átalányadózás).

Ezek megfelelői a német Einkommensteuergesetz alapján a hét bevételi típus (Einkunftsarten, § 2 EStG) és a különböző bevétel- ill. nyereségmegállapítási módok (Gewinnermittlungsarten). Fő különbség, hogy Németországban a munkavállalók is tételesen levonhatják ténylegesen felmerült szakmai költségeiket (munkába járás, kiküldetés miatti többletköltségek, munkaeszköz- és ruházat, szakképzésen való részvétel, szakszervezeti dagdíj stb.) és amennyiben a tételes költségek összesen meghaladják a munkavállalói költségátalányt (Arbeitnehmer-Pauschbetrag), akkor a tényleges költségek (Werbungskosten) levonhatók az munkavállalói adóalapból.

A német rendszer további érdekessége, hogy az ún. steuerliches Transparenzprinzip értelmében a személyegyesítő gazdasági társaságok, így az Offene Handelsgesellschaft (OHG) és a Kommanditengesellschaft (KG) – magyar megfelelőik közkereseti társaság (kkt.) és betéti társaság (bt.) nem rendelkeznek önálló társasági jogalanyisággal. Helyette a társaságok tagjai – az egyéni vállalkozóhoz (Einzelunternehmer) hasonló módon - adóznak a vállalkozás rájuk eső bevétele után. A vagyonegyesítő gazdasági társaságok ezzel szemben, így a kft. (GmbH) és a részvénytársaság (AG), de az SE és a Genossenschaft is, rendes alanyai a társasági jognak és társasági szinten is adóznak. Ez nem érinti a társaság tagjainak szja-kötelességét a társaság adózott eredményéből való részesülésük után, vagyis a társasági tagok ezen felül szja-t kötelesek fizetni. Ezt a fajta kettős adóterhelést (steuerliche Doppelbelastung) Németországban különféle számítási módozatokkal próbálják enyhíteni ill. kompenzálni (2008-ig: Halbeinkünfteverfahren, 2009 után: Abgeltungssteuer, Teileinkünfteverfahren).
A személyi jövedelemadó éves adó, évente kell bevallani és megfizetni. A munkáltató természetesen havonta vonja a munkavállalók béréből az szja-előleget. Önálló tevékenységet végzők havi rendszerességgel szintén adóelőleget kötelesek fizetni.

Izgalmas kérdés, mi történik akkor, amikor a magánszemély az adóévben különböző országokban ért el adókötele bevételt. Mindazon államok ugyanis, amelyek a személy irányában adójogi illetékességgel rendelkeznek, elvileg egyaránt az adott személynek az adóévben a teljes világ területén elért egyetemes jövedelmének megadóztatására támaszthatnak igényt (Welteinkommensprinzip). Annak érdekében, hogy a különböző országok egymással konkuráló adóztatási igényeit rendezzék és az adott jövedelem kétszeri megadóztatását elkerüljék (hiszen az a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok szempontjából kontraproduktív lenne), az államok egymás között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló bilaterális államközi egyezmények szövevényes hálózatát (Doppelbesteuerungsabkommen, DBA, avagy Double taxation treaties, DTT) hozták létre.

A Magyarország által külföldi államokkal megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények listája megtalálhatóak a NAV honlapján. Hasonlóan megtalálhatóak a DBA-k Ausztria esetében a Bundesministerium für Finanzen ill Németország esetében a Bundesfinanzministerium honlapján.
Azon személyek esetében, akiknek a jövedelme két (vagy akár több) országban adóköteles, a kettős adóztatási egyezmény alkalmazásával meg kell állapítani az illető személy adóügyi illetékességét, és adott esetben a bevétel munkanapok szerinti felosztását ill. egyébként forrásadó bevallását kell eszközölni. Szükség lehet továbbá - különösen a vezető jogállású munkavállalók kiküldetését követő években – a következő adóévben bevételezett, de még az előző adóévben nyújtott munkateljesítmény alapján számított bónusz, tantiem, nyereségrészesedés (Boni, Tantieme, Erfolgsbeteiligungen) a mérvadó adóévvel analóg bevallására a bevételezés adóévében, mivel itt „követő munkabérről” (ún. nachlaufender Arbeitslohn) van szó. Az ilyen követő bér bevallásának eszköze Németországban pl. az ún. Progressionsvorbehaltsausgleichsberechnung.

A Progressionsvorbehalt nem más, mint az adójogilag külföldinek számító jövedelmek figyelembe vétele a németországi adókivetésben olyan módon, hogy a külföldi (pl. maygarországi) adózott jövedelmet  nem számítják bele a német adóalapba, ellenbena német szja-adóláb megállapításánál figyelembeveszik, vö. § 32b EStG. A Progressionsvorbehalt mellett a külföldi adózott jövedelem figyelembevételére – a kettős adóztatás elkerülése szempontjaira tekintettel - szolgálnak az ún. Anrechnungsmethode valamint a külföldi jövedelem adómentesítése (Freistellung).

Amennyiben Önnek megoldatlan adóügye van, kollégáink várják szíves jelentkezését!

Adóoptimalizálás kisokos

Mi az adó? >

Közvetett adók >

Vám >

Adótanácsadás >

Személyi jövedelemadó >

Társasági adó >

Vagyont és vagyontárgyakat terhelő adók, Kamatadó, Ingatlanadó >

Tranzakciós adók, pl. ajándékozási, örökösödési (vagyonszerzési) és ingatlan- és ingó vagyon átruházási (vagyonátruházási) illetékek